Legfrissebb
A szeretet evolúciója

Mémek az elme, és kultúra replikátorai

Darwin sikere

Egy részlet a most íródó könyvemből

Létezhetnek földönkívüliek?

Darwin sikere
Darwin valóban sikeres volt. :-)

A NeoDarwinizmus ma a tudomány körében az egyik legelfogadottabb, és legsikeresebb a dolgok eredetét, és a dolgok algoritmikus működését magyarázó szintézis, elvrendszer. A lényege az hogy legyenek bármily bonyolultak is a dolgok, mégis ezek tökéletesen létre tudnak jönni kis egymásra halmozódó folyamatok együtteséből, bármiféle megtervezés nélkül csupán természetes folyamatok során. 1. Ez alapján mért hibás egy hagyományos a dolgokat megtervező Istenbe vetett hit? Először is azért mert, mint azt gyakran mondják a hívők, Isten nélkül a dolgok létrejötte nagyon valószínűtlen, tehát a dolgok Isten nélkül való kialakulása olyan nagyon valószínűtlen, mint az ha egy szélvihar egy roncstelepen végig söpörve véletlenül egy tökéletes Boeing 747-es utasszállító repülőgépet rakna össze. Tehát a dolgok spontán kialakulása ez alapján gyakorlatilag lehetetlen, vagyis matematikailag túlságosan valószínűtlen. Ha tehát a véletlen nem alakíthat ki bonyolult dolgokat, pl. bonyolult szervezeteket, mint baktériumokat, amőbákat, és a baktériumok ostormotorát, vagy embereket. Továbbá szintén nem alakulhat ki magától véletlenek miatt a szemhez, vagy a madarak szárnyához hasonlóan összetett szerv, akkor ezek csak is Isteni megtervezés útján jöhettek létre. Ez eddig nagyon is biztató, és minden bizonnyal ez a végső megdönthetetlen érv isten létezése mellett. 2. De ha jobban megnézzük ebben van egy nagyon hatalmas hiba, tehát ez a magyarázat nem jó. Azért nem jó, mert ha a bonyolult dolgok semmiből való keletkezése is olyan nagyon valószínűtlen mint a Boeing 747-es repülőgép spontán összeállása, akkor egy olyan bonyolult dolognak, mint magának az egész univerzum létrehozására képes Istennek még az univerzumnál is sokkal bonyolultabbnak és összetettebbnek kellene lennie, hiszen egy ilyen elképesztően összetett univerzumot tudott létrehozni. Tehát így nem lehet egyszerű, mert még az univerzumnál is bonyolultabbnak kell lennie. De ha bonyolultabb mint az univerzum, akkor máris nem jó magyarázat Isten az univerzum létrejöttére. Azért mert ha a hihetetlenül bonyolult életnek, és az ennél még bonyolultabb univerzumnak a véletlenül való kialakulása is annyira valószínűtlen, mint a Boeing 747-es esete, akkor egy az univerzum létrehozására képes, és emiatt mindezeknél sokkal összetettebb Isten kialakulása még valószínűtlenebb mint az univerzum véletlenül való kialakulása. Tehát Isten nem megválaszolja a kérdést, hanem egy sokkal nehezebb kérdést vet fel, minthogy Isten maga hogyan jött létre, vagyis hogy ki tervezte meg Istent. 3. Tehát a végső oknak, és mindennek az alapjának tekintett Isten nem megválaszolja a kérdést, hanem csak súlyosbítja a kérdést, és további kérdéseket vet fel, minthogy ki tervezte meg a tervezőt. Mert még egyszer, egy univerzum megalkotására, és működtetésére képes Isten léte sokkal valószínűtlenebb, mint magának az univerzumnak a létrejötte, hiszen ha Isten egy egész univerzumot tudott létrehozni, akkor nem lehet egyszerű, hanem saját magának a felsőbbrendű intelligenciája miatt nagyon összetettnek kell lennie, sőt szinte felbonthatatlanul összetettnek kedves kreacionisták. De ha a felbonthatatlanul összetett dolgokat csak is egy tervező hozta létre, akkor a tervező minden bizonnyal, amiatt hogy ilyen felbonthatatlanul összetett dolgokat hozott létre, akkor ő neki még ezeknél is sokkal összetettebbnek kell lennie, de ha a felbonthatatlanul összetett dolgok nem jöhetnek létre maguktól, a véletlen során akkor egy olyan Isten, aki ilyen dolgokat alkot, még inkább nem létezhet, még inkább valószínűtlen a létezése, mert ő saját maga még összetettebb, és emiatt még valószínűtlenebb, mint az általa létrehozott felbonthatatlanul összetett dolgok, amiknek a kialakulása már önmagában is elég valószínűtlen. i Tehát akkor Isten emiatt nem lehet önmaga oka, vagyis nem lehet a kezdeti kiinduló ok, tehát a kérdésekre egyáltalán nem jó válasz egy Tervező Istent feltételezni. Így Isten ugyanaz, mint a Boeing 747-es utasszállítógép, tehát ugyanannyira valószínűtlen, sőt még annál is sokkal-sokkal valószínűtlenebb. Érdekes, hogy már az 1770-es években az agnoszticista filozófusok, mint a nagy David Hume, és Emmanuelle Kant is rájöttek ugyanerre a hibás Istenképzetre, de ennek ellenére még mindig ez az istenkép a legmeggyőzőbb rengeteg ember számára. Kedves kreacionisták, tényleg kezdjetek ezen elgondolkodni ! Emiatt meg nem lehet a végső, és első, kezdeti kiinduló ok, mint amilyennek Aquinói-Szent Tamás is feltételezte Istent a 13. században a jellegzetesen a posteriori (tapasztalati, világi tényeken alapuló gondolkodásmód) gondolatai során. Tehát ez egy végtelen, soha meg nem válaszolható paradoxonná változik, minthogy ki tervezte meg a tervezőt, és a tervezőt tervező, tervezőt kitervezte meg ! Továbbá egy Istent megtervező Isten még összetettebb, emiatt még valószínűtlenebb, és akkor őt is meg kellett tervezni egy nála még bonyolultabb Hiper istennek, aki még összetettebb, és emiatt még valószínűtlenebb mindannyiójuknál. Tehát látható, hogy tényleg teljesen hibás isteni tervezést adni válaszként az élet komplexitására, mert nem megmagyarázza az élet komplexitását, hanem még nagyobb még valószínűtlenebb dolgot állít. Ez azt jelenti, hogy ha valaminek az eredetét Istennel magyarázzuk, akkor az olyan, mint ha egy már amúgy is valószínűtlen dolog eredetére egy még sokkal valószínűtlenebb okot adnánk meg magyarázatként. Pl. ez olyan mintha egyszer egy építész mérnök találkozna egy nagyon kidolgozott épülettel, ami szerkezetileg ismeretlen az ő számára, mert még ilyennel eddig nem találkozott, és úgy akarná megválaszolni az épület, számára ismeretlen szerkezetének a létrejöttét, hogy azt kezdi el állítani, miszerint ennek az ismeretlen szerkezetű épületnek a szerkezete csak is úgy ismerhető meg, ha egy olyan épületet tételezünk fel, ami ennél még ismeretlenebb, és még bonyolultabb szerkezettel rendelkezik. Hát nem nonszensz lenne ez a feltételezése, és szerintem kezdhetnénk kételkedni ennek az építész mérnöknek a józan eszében ha ilyet állítana, de most komolyan. Tehát emiatt Isten egyáltalán nem lehet a végső ok, és emiatt egyáltalán nem jó magyarázat az eredetre, mert csak sokszorosan elkendőzi a magyarázatot, végtelen regresszusokban. 4. Erre valahogy az evolúciótagadók soha sem gondolnak, és közülük még soha semelyik sem sikerült értelmes választ adni erre a kérdésre, és még inkább nem sikerült nekik soha egyszer sem értelmes érvekkel megcáfolni ezt az isten cáfolatot. Mert nem szokásuk sajnos ezeken is elgondolkodni. Mert inkább feltételeznek valami még sokkal valószínűtlenebb dolgot az amúgy is már elég valószínűtlen dolgok létrejöttére. Mintsem, hogy valaha is szembenéznének tisztességesen, és nyíltan ezzel a témával. A dolgok kialakulására sem a véletlen, sem pedig a megtervezés nem jó válasz. A véletlen azért nem jó válasz, mert túl valószínűtlen, hogy véletlenül kialakuljanak olyan dolgok mint pl. a szem. De a megtervezés is nagyon hibás válasz, mert még a véletlennél is valószínűtlenebb. A véletlennek nem lehet az alternatívája a megtervezés, mert a megtervezés még a véletlennél is sokkal valószínűtlenebb a fentiekben leírtak alapján. Nem hiába nevezi ezt az istencáfolati érvet a korunk egyik legkiemelkedőbb tudomány filozófus professzora a híres Daniel Dennett a "CÁFOLHATATLAN CÁFOLATNAK". 5. Plussz ha teszem azt a földönkívüliekkel magyarázzuk a dolgot, akkor megint nem magyarázunk meg semmit, hiszen, ha azt mondjuk, hogy a földönkívüliek hoztak minket ide, akkor megint ugyan az a probléma és paradoxon lép fel, mint Istennél, tehát ok, hogy azt mondjuk, hogy a földönkívüliek teremtettek meg minket, de akkor még nem válaszoltuk meg az életeredetét, mert akkor meg maguk a földönkívüliek honnan származnak, mert ők, hogyan jöttek létre, hiszen ők sem lehetnek a saját maguk okai, mert valahonnan nekik is származiuk kellett. Hiszen ha van egy nálunk fejlettebb földönkívüli faj, ami képes életet megteremteni, akkor annak is egy evolúciós folyamat végeredményének kell lennie, mert a földönkívülieknek is ugyan úgy az evolúció során kellett kifejlődnie ilyen szintre. Mert ha aztmondjuk az idegenek voltak, akkor ott van ugyan az az Istennél már felmerült paradoxon, miszerint, akkor a földönkívüliek a hatalmas intelligenciájuk miatt sokkal összetettebbnek kell lenniük, mint nekünk hiszen nyilván nem lehetnek egyszerűbbek mint mi, ha képesek életet alkotni, de ha bonyolultabbak mint mi akkor mégvalószínűtlenebbek is mint mi, de akkor jön a kérdés, ami Istennél is volt, hogy akkor az idegeneket egy náluk is fejlettebb, és emiatt még valószínűtlenebb idegen faj alkotta meg, és őket meg egy megint még fejlettebb, és ...... tudják már a többit önök is. A földönkívüliekkel nem az élet eredetét válaszoljuk meg, hanem csak a tudás hiányuknkat nevezzük át istenné, vagy földönkívüliekké, vagyis csak lustán, és gondolkodás nélkül eltoljuk a kérdést egy másik bolygóra, vagyis az élet eredetével kapcsolatos kérdés problémáját mostmár kozmikus méretetre emeljük. Ez ugyan az, mint amikor egy már amúgy is valószínűtlen dolog eredetére magyarázatul egy még valószínűtlenebb dolgot állítunk, (kész agybaj). Kár, hogy ezt persze semmelyik hívő, vagy evolúció tagadó nem veszi észre. De ha mégis csak vannak nálunk sokkal fejlettebb idegenek, akkor nekik is a Darwini evolúció során kellett kifejlődniük, és ők is csak végtermékei egy őket megelőző paradoxonoktól mentes evolúciós folyamatnak. Ugyan ez igaz Istenre is, mert ha létezik, akkor neki is egy másik evolúciós folyamat során kellett kialakulnia fokozatos, lassú, természetes kiválasztódás során ! Kell tehát léteznie egy olyan magyarázatnak, ami bizonyíthatóan sokkal jobb magyarázatot ad a dolgok eredetére, mint a véletlen vagy a megtervezés. Van ilyen magyarázat, mégpedig a kicsi, egymásra épülő egyszerű algoritmikus folyamatok. És az élővilág kialakulására ugyan ilyen jó, ellentmondások, és végtelen paradoxonok nélküli magyarázat a Darwini evolúció, és az ehhez tartozó természetes szelekció általi lassú, és fokozatos és egymásra épülő folyamatok. Egy olyan bonyolult élőlény kialakulására mint az ember, amely annyira összetett még sejt szinten is, nagyon jó, és kínálkozó megoldás lenne a megtervezés, de mint tudjuk ez csak elodázná a magyarázatot. Az evolúció viszont nem, mert minden más magyarázatnál sokkal egyszerűbben, és bizonyíthatóbban mutatja, hogy egyszerű, kis változások, amik apránként egymásra épülnek, elegendően hosszú idő alatt, fokozatosan, lépésekben kialakíthatnak olyan bonyolult dolgokat, mint a szem, a madarak szárnya, az agy, és minden más élőlény. 6. Természetes algoritmusok. - Darwin Fajok eredete: Milyen határt szabhatunk annak az erőnek, amely hosszú korszakokon keresztül működik, és szigorúan megvizsgálja minden teremtmény alkatát, felépítését, és szokásait? A hasznosat a pártfogásába veszi, a károsat elveti? Én nem látom, hogy korlátja lenne ennek az erőnek, mely minden formát lassan, és tökéletesen idomít hozzá az élet legbonyolultabb viszonyaihoz. E mondat lényege, hogy a természetes szelekció alapelvét egy formális érvelésként levezethető princípiumot mutatja be - azt mondja, ha a megfelelő körülmények fennállnak, akkor egy bizonyos végkimenetel biztosított. - Daniel Dennett - Darwinnak a saját korában még kevés tárgyi bizonyíték állt a rendelkezésére, ahhoz, hogy kellő képen empirikus módon elfogadtassa a tudósokkal az elméletét. Darwin emiatt inkább azon munkálkodott szakadatlanul a meglévő gyakorlati bizonyítékok fontosságának a kiemelése mellett, hogy filozófiai, és más elméleti szinten is elfogadtassa elméletének a jelentőségét. Érvelései nagyon részletesek, és ezeket röviden így foglalta össze: - Ha a változó körülmények mellett a szerves lények egyéni különbségeket mutatnak fel struktúrájuknak csaknem minden részében (ami kétségtelen) s ha a kiszámítható mértani haladványként történő szaporodásuk következtében valamely korban küzdelmet kell folytatniuk a létért, (pl. aszály, vagy járvány idején) ami ugyan csak nem vitatható, akkor tekintve, hogy a legtöbb szerves lény egymással, és életfeltételeivel végtelenül bonyolult kapcsolatban van, és ennek következtében, felépítésük, alkatuk, viselkedésük számtalan különfélesége előnyükre válik, akkor teljességgel hihetetlen lenne, ha nem bukkannának fel néha olyan változások, amelyek az egyes élőlények boldogulása szempontjából épp úgy hasznosak, mint ahogyan felbukkan közöttük sok olyan változás, amely az embernek hasznos. De ha egyáltalán fellépnek változások, akkor bizonyos, hogy az ezeket a változásokat felmutató egyedeknek lesz több kilátásuk arra, hogy a létért folyó küzdelemben fennmaradjanak, és ezek aztán az öröklődés erős elvének megfelelően arra fognak törekedni, hogy hasonló jellegű utódokat hozzanak létre, mint ők maguk, vagyis a tulajdonságaikat, amik előnyösek a faj fennmaradása szempontjából, tovább akarják örökíteni az utódok számára. A fennmaradásnak ezt az elvét, vagy a legalkalmasabbak fennmaradását nevezem én természetes kiválasztásnak.